Kommunistázás és migránsozás a komáromi március 15-i ünnepségen

Soha nem volt még ilyen átpolitizált március 15-i megemlékezés Komáromban.
Ez az az ünnep, amire mi, komáromiak a legbüszkébbek vagyunk. Ezért is fáj az, hogy alig esett szó a városról, egy olyan műsort láttunk, amit az országban bárhol elő lehetett volna adni. Ráadásul a megnyitó ünnepi beszéd előadója, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Czunyiné dr. Bertalan Judit meg sem várta magát a megemlékezést: beszéde után angolosan távozott – megsértve ezzel a komáromiak érzéseit.

Mert mi büszkék vagyunk. Nemcsak azért, mert 1848-ban a komáromi polgárok a forradalom mellé álltak, nemcsak azért, mert fontos csatákat vívtak itt. Leginkább azért, mert a várat a világosi fegyverletétel után majdnem két hónapig még tartották, és menlevéllel szabadult minden védő. Ez Komárom történelmének legdicsőbb fejezete.

Nem tudom, ki mit vár egy ilyen megemlékezéstől, de nálam egy komáromi március 15. a következőképp teljes:

– Komárom történelmi múltjára is visszatekintő ünnepi beszéd,

– a forradalmat bemutató, politikától mentes műsor (általában középiskolai diákok előadásában),

– minőségi népzenei és néptánc-bemutató.

Idén, 2018-ban csak a harmadik valósult meg: a Garabonciás Táncegyüttes és Horsa István zenekarának előadása idén is remek volt. A többi?

Czunyiné dr. Bertalan Judit beszédében hemzsegtek az idézetek, amelyek az ország bármely pontján elmondhatók lettek volna. Komáromról annyi szó esett, hogy idézte Kossuth azon mondatait, amelyek megjelentek a Komáromi Értesítőben (is). Hozzátenném: a 2010-es választás évében nem politikus mondta a beszédet.

Ugyanakkor Czunyiné legalább nem migránsozott – de nem is hallotta, ahogyan ezt teszik. (Mint említettem fentebb, amint elmondta, amit “akart”, távozott. Lehet, hogy sok helyen mond beszédet így a kampány időszakában ezen a napon, az is lehet, hogy a Békemenetre kellett sietnie. Nem tudom, csak úgy éreztem, viselkedése tiszteletlen.)

Idén nem iskolára bízta a fideszes városvezetés az ünnepi műsor előadását. Nagy kár. Nem hiszem, hogy migránsozott vagy kommunistázott volna bármelyik diák. Szóval mi komáromiak a műsor végén úgy éreztük, hogy most is háború van. Nem azt, hogy milyen remek dolog volt március 15-én kivívni a szabadságot. Hogy kiállt a nép az igazáért. Az üzenet tiszta volt: migráns, Brüsszel!

A népzene és -tánc mellett számomra a műsor fénypontját a Szózat előadása jelentette. Be kell vallanom, ilyen szépen megszólalni Vörösmarty Mihály művét még soha nem hallottam.

Sajnos az érzés, ami bennem maradt, mégis a düh. Úgy érzem, elvették tőlünk március 15-öt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s