7 éve szűnt meg kórház lenni a komáromi Selye János kórház

2012. július elsején zártak be kórházunkban, a komáromi Selye János kórházban az aktív ágyakkal rendelkező osztályok, a Szülészet-Nőgyógyászat, a Gyermekgyógyászat, a Belgyógyászat és a Sebészet. Soha be nem gyógyuló seb. Dr. Molnár Attila semmit nem próbált meg, amit a 2012-es közmeghallgatáson a kórházigazgató is kiemelt, mint a három tényező egyike:

  1. Dr Molnár Attilával, a körzet országgyűlési képviselője folytatott tárgyalásain megtudta, a város nem lesz képes a továbbiakban támogatni a Selye János Kórházat úgy, ahogy eddig tette
  2. Bármilyen javaslatot tettek az Orbán-kormánynak, azt visszautasították
  3. Meghiúsult az együttműködés a határon túli kórházzal, mivel Szlovákiában (a Fidesz által kárhoztatott és most a kórházat megmenteni képes – a szerző) több biztosítós egészségpénztári modell működik. Ha nálunk is ez lenne, élhetne a két kórház szimbiózisban

Addig, amíg a városnak fideszes vezetése van, nem várható előrelépés. Nem mernek semmiben ellentmondani a közptonti, orbáni akaratnak. Érthetetlen, miért nem volt képes a város biztosítani a szükséges pluszforrást. A komáromiak egészségügyi ellátásnak színvonala csökkent – ezen mindössze 6 millió forinttal nem lehet segíteni, ahogy ezt dr. Molnár Attila elképzeli. Ahhoz, hogy visszaálljon minél több minden a 2010. előtti ellátásból, aktívan küzdeni kell! Ők nem is akarnak küzdeni.

A 2012-ben írt cikkem a kép alatt folytatódik.

voldemort

Mintaprojektnek nevezett kivéreztetés – 85 ezer dühös ember

2011. végén újra hallani lehetett arról, hogy drasztikus átalakításon, aktív gyógyító jellegének erős csorbításán mehet keresztül a komáromi térségkórháza, a Selye János Kórház azáltal, hogy mind a négy osztályától elveszik aktív ágyait. Így megszűnik a szülészet-nőgyógyászat, a belgyógyászat, a sebészet és a gyermekgyógyászat. Ez a funkcióváltás nem csak a komáromi lakosokat érinti hátrányosan, hanem csaknem 85 ezer ember kórházi ellátását veszélyezteti Almásfüzitőtől Ács-Jegespusztán át a Bakonyaljáig. Ebben a számban még nincs benne az a nagyszámú turista, külföldi is, akik tavasztól késő őszig a városunkban tartózkodik, és nincsenek benne az Ipari Park foglalkoztatottjai.

A fideszes városvezetés kommunikációja

Mielőtt 2012-ben sor került volna a városban a közmeghallgatásra, a helyi újság riportot közölt a kórházigazgatóval. A cikk címe: Pozitív változások a helyi egészségügyben. A cikkben úgy  hangzanak el fals indokok, mi szól a helyi sebészet és a szülészet-nőgyógyászat ellen, hogy nem merik leírni: az osztályok megszűnnek. Mit kap a város kárpótlásul? Leginkább estig elérhető szakrendeléseket és reumatológiai fejlesztést.

-Ki az, akinek ez az egyenleg pozitív, aki szerint ez számos előnnyel jár a komáromiak részére? – tettem fel a kérdést a közmeghallgatáson. Választ nem kaptam.

Ezen a 2012-es közmeghallgatáson megtudtuk a kórházigazgatótól: az, hogy miért kerül a város lakossága nehéz helyzetbe három tényezőn múlt:

  1. Dr Molnár Attilával, a körzet országgyűlési képviselője folytatott tárgyalásain megtudta, a város nem lesz képes a továbbiakban támogatni a Selye János Kórházat úgy, ahogy eddig tette
  2. Bármilyen javaslatot tettek az Orbán-kormánynak, azt visszautasították
  3. Meghiúsult az együttműködés a határon túli kórházzal, mivel Szlovákiában (a Fidesz által kárhoztatott és most a kórházat megmenteni képes – a szerző) több biztosítós egészségpénztári modell működik. Ha nálunk is ez lenne, élhetne a két kórház szimbiózisban.

Hatalmas volt a kontraszt a „profi” menedzser kórházigazgató és az utána felszólaló kórházi szakszervezeti vezető, Szabadosné Csiri között: az érzelmek, a helyzetből fakadó értetlenség, mindannyiunkat meghatott. Sajnos a város és az ország vezetését nem.

A kórház átalakítása kommunikációjának lényege: azért kell a kórházat átalakítani, mert különben csődbe megy. Persze, hogy csődbe megy, ha a fideszes kormány és a fideszes önkormányzat nem támogatja anyagilag! Hogyan lehetséges, hogy 2010-ig a város tudta biztosítani a kórház működéséhez szükséges 250 millió forintot, most pedig nem tudja, pedig még mindig 1 milliárd forinttal több az iparűzési adóbevétele, mint a hasonló méretű Mohácsnak?

Hallottuk, hogy lakosonként 4.000 forintból a kórház megmenthető lett volna. A választási programját Párbeszéd címmel megjelentető polgármester, dr. Molnár Attila azonban erről nem kérdezte ki a lakosok véleményét.

Most már azt is halljuk, a lakosságot több fórumon tájékoztatták. Mi nem tudunk egyetlen olyan fórumról sem, amit a város vezetése szervezett volna ebből a célból. Az, hogy a közmeghallgatáson szerepelt, mint téma, nem azt jelenti, hogy fórumot szerveztek miatta! A meghívóban nem is szerepelt, hogy ez téma lesz.

Mostanában a kórház igazgatója az Európai Uniót okolja. Nevetségesnek hangzik, hogy az Unió fogja megmondani, hány ágy legyen a Selye János kórházban! (Már a tervezett kórház átalakítások előtt is megyénkben a 10 ezer lakosra jutó aktív ágyak száma 37, ami az országos átlag alatt van) Főleg úgy, hogy erős fideszes városokban nincsenek ekkora mértékű változtatások! Kalocsán, Csornán és Pápán miért tűnik fontosabbnak az emberek egészsége? Csak nem azért, mert Komárom-Esztergom megye hagyományosan baloldali beállítottságú, így itt könnyebben lehet vágni?

És ami a fideszes kommunikáció lényege: itt kistérségi mintaprojekt valósul meg. Ezért soha nem hangzott el városvezető szájából, milyen osztályok szűnnek meg! Hol számít mintaprojektnek az, hogy megszűnnek osztályaink: a szülészet-nőgyógyászat, a belgyógyászat, a sebészet, a gyermekgyógyászat?

Ma Magyarországon, Komáromban – a komáromi városvezetők fejében. Maguk is elhiszik, vagy csak mondják, nem tudhatjuk. De nem jelentek meg sem a kórházért tartott szimpátiatüntetésen, nem írták alá a petíciót, és nem hallani, hogy korábbi, 2007-es, pártpolitikamentesnek hazudott szavaikat felemelnék a mostani intézkedések ellen.

A kórház megtartása melletti szakmai érvek – nem érdeklik a városvezetést és a kormányt

A városi kórházak 2012. május elsejétől való állami kézbe kerülése, nem befolyásolja a kórház fennmaradását, hiszen Szócska Miklós egészségügyi államtitkár cáfolta, hogy kórházak kerülnének bezárásra, akár tartozással terhelten is, ezért értetlenül állunk azelőtt a bejelentés előtt, hogy ha a funkcióváltás nem történik meg kórházunkat bezárják, csődbe megy.  A kórháznak nem volt és nincs tartozása.

Tudomásunk szerint a jó gazdaként gondot viselő önkormányzat már tavaly október óta nem finanszírozza az intézményt, holott költségvetésében szerepeltetve van, így a közelmúltban adott 10millió forint nem tekinthető gyorssegélynek.

„21. Városi (I.) szint (városi kórházak és/vagy járóbeteg központok): A megfelelő hozzáférés miatt nélkülözhetetlen városi kórházak széles körű, általános, lakosság-közeli, decentralizált kórházi ellátást biztosítanak. Elsősorban a sürgősségi, traumatológiai, belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és gyermekgyógyászati ellátást kell biztosítani, egyidejűleg megszervezve a párhuzamos rehabilitációs  -krónikus profilokat is.

Alapelvek:

  • elsősorban a nem speciális diagnosztikát és terápiát igénylő akut sebészeti, traumatológiai (lényegében monotrauma), belgyógyászati, neurológiai, szülészeti, gyermekgyógyászati esetek ellátása;
  • célszerű a mátrix modell preferálása;
  • SO2 sürgősségi osztályok fokozatos kialakítása.” (Semmelweis terv)

A funkcióváltást követően megszűntetésre kerülnek – a jelenlegi 124 ( jelenleg 109aktív ágy)  ágyból – a szülészet-nőgyógyászat, a gyermekosztály, a sebészet, a belgyógyászat aktív ágyai, helyette lesz egy reumatológiai osztály, ami jelenleg nincs, belgyógyászati rehabilitációs, és krónikus belgyógyászati osztály valamint egynapos sebészet., összesen 20 aktív ággyal. A mai szabályozás szerint kórháznak az az intézmény minősül, ahol min. 80 aktív ágy van. Mindez az átalakítás 500-600milliós beruházást igényel, valamint pályázati pénzekre van szükség, de ezek a jelenlegi gazdasági helyzetben garantálhatók-e? Az egynapos sebészet, ill. a járóbeteg ellátás bővítése a mai orvoshiány miatt megvalósítható-e?

A szülészet-nőgyógyászat megszűntetése ellentmond a Semmelweis tervben foglaltaknak, hiszen az előírt, költségelt limit: átlag 500 évi szülésszám megvan. (pl.2008.év 555db, 2010. 505db) A napi  szülésszám nem tervezhető, előírható ezért a kiegyensúlyozatlanságot nem tekinthetjük indoknak. Finanszírozás szempontjából mindegy, hogy komáromi, esetleg más településen lakik a szülő nő.  Hány gyermek fog mentőben, autóban megszületni, mert nem érnek időben a 60km-re lévő kórházba, vagy éppen ott alakul ki komplikáció.

A gyermekosztály minden tekintetben humán és eszköz feltételekben teljes mértékig megfelel a Semmelweis tervben rögzítetteknek, ezt a kórházvezetője elismeri. Nappali ellátással kapcsolatban pedig az a gyermek, amelyik nappal kórházban van valószínű, hogy éjjel is ellátásra, orvosi felügyeletre szorul.

„10. A jelenlegi kistérségi és városi kórházi rendszer egyenetlen szakmai színvonalú gyermekellátást nyújt. Egyértelmű, betartható és ellenőrizhető személyi és tárgyi minimumfeltételek mellett ezen osztályok egy része a lakosság közeli aktív általános gyermekgyógyászati fekvőbeteg ellátás, a szülészetekhez szükséges neonatológiai és a legfőbb morbiditási jelentőségű szakellátások (pulmonológia, gasztroenterológia) végzésére alkalmas lehet. A területi ügyeleti ellátás integrálásával ezek az osztályok egyúttal gyermekgyógyászati egészségközpontokként is működhetnek, szoros kapcsolatot kialakítva az alapellátással.” (Semmelweis terv)

A sebészeten kb. 1100 (volumenkorlát mellett) műtétet végeznek évente. Tatabányán 2500 körülit. Hogyan fogja bírni, a már egyébként is túlterhelt tatabányai kórház, jelenleg szerkezetátalakítás alatt, a rázúduló műtétszámot? Milyen hosszúvá válnak a várólisták? Legalább annyi ideig fenn kellene tartani az ellátást Szőnyben, amíg a tervezett rekonstrukció befejeződik. Ott nincs megfelelő ágyszám, műtőszám, altatóorvosi kapacitás, nővérlétszám.

Ugyanez várható a belgyógyászat tekintetében is.

A 4 alaposztály, amivel kórházunk rendelkezik, egymásra utalt: nem lehet szülni gyermekgyógyászat nélkül, nőgyógyász nem operálhat, ill pl. gyomortükrözést nem lehet végezni sebészi sebészeti háttér nélkül, altatóorvos nélkül nem lehet operálni, vagy pl. vastagbél tükrözést végezni, mindezekhez szükséges kardiológiai ellátás is.

A kialakítandó reumatológiai osztály a komáromi termálvízre épül, ami a kórházigazgató elmondása szerint tartálykocsikkal kerül a kórház épületébe. Felvetődik a kérdés: milyen minőségű (pl. hőmérséklet) lesz a víz, tartálykocsik vásárlása, üzemanyag stb. mekkora költséget jelent.  A termálvíz épületbe juttatásának módja pedig nevetséges. Reumatológiai ellátás jelenleg is működik a termálfürdő területén.

Közben a betegutak tekintetében pedig aránytalan megnövekedésről beszélhetünk. Távolságok a tatabányai kórháztól: Ács : 42,2 km (körülbelül 31 perc); Komárom :37,1 km (körülbelül 30 perc); Mocsa: 24,9 km (körülbelül 29 perc); Almásfüzitő: 21,3 km (körülbelül 28 perc); Nagyigmánd: 33,3 km (körülbelül 26 perc); Bábolna: 41,7 km (körülbelül 31 perc).

Ezek optimális, a nem jön közbe semmi és csak az “oda” utak. Onnantól kezdve, hogy végre a mentőbe került a beteg, ennyi idő alatt lehet eljutni a kórházig?  Amikor a rendeleteket úgy módosítják, hogy a mentőautók működési idejét (életkorát) kitolják, akkor kérdéses, hogy a betegek időben el fognak-e jutni a megfelelő ellátási helyre?

A mentők, betegszállító cégek, akik önmaguk is finanszírozási gondokkal küzdenek, bírják-e a megnövekedett betegszámot, megnövekedett szállítási távolságokat. Nincs mindenkinek autója és nem mindenki tudja vállalni a beteg szállítása, látogatása költségeit, pedig ezzel nagyon sok pénzt megspórolhatunk ez egészségügynek.

A járó beteg ellátás bővítése üdvözölendő, de az ember nem csak hét közben és este 7-ig lesz beteg és szorulhat kórházi ellátásra.

Sajnáljuk, és nehezményezzük, hogy az önkormányzat álláspontjának kialakításáról, a lehetőségekről nem tájékoztatta a város lakosságát, véleményét, ötleteit nem kérte ki. Semmilyen „kerekasztal” tanácskozásokat nem tartott, a testület véleményét, állásfoglalását sem kérte ki.

Kistérségi kórház lévén a kistérségi önkormányzatok véleményét, sem segítségét nem kérte a kórház jelenlegi formában történő megtartásához. Közben pedig nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy olyan kórházról van szó – felújított, barátságos – amely a betegszavazatok alapján, a több mint 160 közül a 23., a megyében található kórházak közül az első lett.

Megmozdult a város, a körzet – az erős ellenszél ellenére is

2011. végén Mentsük meg a komáromi kórházat néven alakult facebook-csoportnak ma közel ezer támogatója van. A csoport először gyertyagyújtási akciót kezdeményezett a kórház bejáratánál, kérve az embereket, akinek fontos a kórház sorsa, gyújtson ott egy gyertyát, mécsest. Az érkező szimpatizánsok azonban sokszor üres kerítéseket láttak, valamiért rendszeresen eltűntek a szeretet jelei.

Amikor a facebook-csoport tüntetést szervezett március 23-án, már túl voltunk azon, hogy Vágó Sebestyén jobbikos országgyűlési képviselő felszólalt a témában a parlamentben. Ezen a tüntetésen is együtt volt jelen a Demokratikus Koalíció és a Jobbik helyi szervezete – ritkán találkozik nézőpontunk, és talán érdemes is odafigyelni mindenre, amit e két világnézetileg nagyon távol lévő párt egyformán támogat.

A tüntetés főszónoka az a Konrád Antónia volt, aki addigra már átadta a komáromi Selye János Kórházért indított petíció a város vezetésének és a kórház igazgatójának.

A petíció szövege a következő volt:

Mi, komáromiak, akik ezt a petíciót aláírjuk,kinyilvánítjuk akaratunkat, hogy a komáromi Selye János Kórház a jelenlegi osztályaival, aktív ágyakkal tovább működjön, a város és a környező települések minden lakójának gyógyulását szolgálva. Kérjük a város vezetését, hogy ezen közakarat alapján a szükséges lépéseket tegye meg!

Három hét alatt 1193 nevét vállaló polgár nyilvánította ki azt a véleményét, hogy igen is szükségünk van a kórházunk jelenlegi formában való továbbműködésére.

A szónok nyílt színi tapsot kapott, mikor kiemelte:

Az Önkormányzatunk azzal indokolja döntését, hogy nem tudja a továbbiakban támogatni a kórházunk működtetését. Számításokat végeztek, hogy kistérségi szinten 4000,- Ft/fő/év összegre lenne szükség az eredeti szerkezetű intézmény működtetésére.  Személy szerint én ezt az összeget szívesebben kifizetném, mint a kommunális adónak elnevezett ingatlanadót.

Az általa összeállított szakmai anyag nagy segítség volt e cikk megírásakor is. A rendezvényen 3-400 ember vett részt. Úgy jelentek ott meg, hogy nem tévesztette meg őket az erős fideszes propaganda, aminek része volt az is, hogy a tüntetést megelőző napon jelentették be: 10 milliós gyorssegéllyel a város megmentette a kórházat. Igen, talán két hétre…

A rendezvényről hasonló színvonalon számolt be a televízió, mint mindig teszi, ha nem a hatalom szólal meg: a két perces összefoglalóra öt percben reagált a kórházigazgató, és újfent átalakításról, fejlesztésről beszélt. (Pozitív példaként említendő a Hír TV Gyógyhír című műsorának riportja, ahol ki merték mondani: osztályokat zárnak be)

Mikor 2012. Április 4-én a Demokratikus Koalíció tagjaként sajtótájékoztatót tartottam, a helyi televízió által leadott riport finoman szólva nem tükrözte vissza mondanivalónk lényegét. A hatalom „meglepő” válasza: a város a kistérségi mintaprojekttel megmentette a kórházat.

Mintha nem látnák majd az emberek, hogy Komárom helyett Tatabányán, Székesfehérváron és Budapesten látják majd el őket. Mintha még mindig a következmények nélküli ellenzéki kommunikációt folytatnák.

2007 kontra 2012: Városvezető és kórházigazgató kontra pártkatonák

Nézzük a jelenlegi kórházigazgató indokait és emlékezzünk, amellett, hogy 2007-ben, mikor a balliberális kormány gondolta azt, hogy Komárom minden politikai erő kiállt a kórház mellett, mit tett az akkori városvezetés:

Zatykó János akkori polgármester és országgyűlési képviselő folyamatosan biztosította a kórház vezetését és a magyar kormányt arról, hogy a kórház finanszírozásához szükséges forrásokat a város biztosítani fogja. Igaz, ő soha nem ígért céltalan konzultációkat!

A Gyurcsány-kormány nem söpörte le az asztaláról a hozzá érkező javaslatokat, hanem döntését megváltoztatta, és a Selye János Kórház megmaradt.

És a Gyurcsány-kormány megpróbálta bevezetni azt a több biztosítós egészségbiztosítási modellt, ami most megmentené a kórházat. A Fidesz 300 forintért eladta ezt a Szociális népszavazáson…

Álljon itt egy újabb részlet a Dunamenti Polgári Kör által kiadott Híres Komárom cikkéből: „felszólítja a Fidesz frakció a kormánypártokat, hogy haladéktalanul hagyják abba a lakosságot veszélyeztető, egészségügyi dolgozókat ellehetetlenítő politikájukat.”

Ha akkor nem pártpolitikáról volt szó, akkor most is álljanak ki, és ítéljék el ugyanúgy az Orbán-kormány terveit! 2010-ben mondták: minden eddiginél jobb lesz Komárom helyzete, hiszen két kormánypárti országgyűlési képviselője lesz a városnak.

Egyikük, dr. Völner Pál államtitkárként éppen most kommunikálja, miért nem fontosak annyira a vasútvonalak, mint 2010-ben voltak, amikor az újraindításukkal kampányolt; miért nem fontos a Komárom-Székesfehérvár és az Almásfüzitő-Esztergom vonal, és a vonalak mentén élő emberek.

Másik képviselőnk 2010. óta a város polgármestere is lett (2006-ban még Zatykó Jánost ekézte amiatt, hogy a két pozíciót nem lehet együttesen ellátni), ő a „mintaprojektet” támogatja, és talán tudja, hogy ez a kórház halálával egyenlő. Egy városvezető helyett két pártkatonát kaptunk.

Sajnos a kórházigazgató személye is megváltozott 2007-ben. Az új igazgató által elmondottakat érdemes fenntartással kezelni, nézzük az alábbi jegyzőkönyvrészletet, ami kisbéri igazgatóságának idején készült:

„21. Napirend        Képviselői bejelentések

  Dr. Ferencz Péter:

  Amennyiben van arra lehetőség és keret, akkor a kórház 118 fős dolgozói

  állományának jutalmazási keretét szeretném felajánlani a képviselő-testületnek.”

(http://jozsipapa.blog.hu/2010/08/23/apropo_az_izgato_igazgato)

Vajon mennyire képviseli a kórház, a kórházi dolgozók érdekét az az igazgató, aki hajlandó felajánlani más célra alkalmazottai jutalomkeretét?

Miért büntetik Komáromot?

Mit ér egy ember élete? – tette fel a kérdést 2007-ben a Híres Komárom című fideszközeli újság. 2007-ben a város egyként állt ki a kórház megmaradása mellett.

Mit ér a város élete, a térség élete? – tehetjük fel a kérdést most, hiszen úgy versenyezni Ipari Parkos befektetőkért Tatabányával és Győrrel, hogy minden komoly egészségügyi ellátás megszűnik nálunk – szinte reménytelen.

Miért érezzük büntetésnek mindazt, ami történik?

Azt látjuk, hogy Komárom-Esztergom megyét, és benne Komáromot is azért büntetik, mert 2010. előtt mindig baloldali jelölt nyert a választásokon. Azért büntetik, mert tudják: még egyszer nem nyernek minden körzetben, és ezért a legkönnyebben feláldozható emberi sorsok számukra azok, amik a „vörös megyében” születnek. És minket a sorsunkra hagynak.

Persze a helyi jobboldal szélsőjobbos eszközökhöz nyúlva próbál átnevelni minket. Az első fideszes városvezetés eddigi legnagyobb újítása a rovásírásos városnévtábla, de ebben a hónapban a költészet napját a város Dörner Györggyel ünnepli, és rá egy hétre Wittner Máriával lehet részt venni a Városházi beszélgetéseken. Újra felmelegítették a központi körforgalomba tervezett Turul-szobor ötletét – a városi újsághoz csatolt csekken lehet közakadakozni. 2009-ben egyenlő számú fideszes és szocialista képviselőnél a kezdeményezés megbukott, hiába fenyegetett a kérelmező azzal, hogy aki ellene szavaz, annak neve mint a szobor felállításának ellenzője örökítődik meg művük talapzatán.

És városunkban is ugyanolyan erős a félelem, mint az országban máshol. Magyarország, Komárom, 2012.

 


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s