Újabb baki az Észbontókban: ezúttal a matekkal volt gondja a műsor készítőinek

2017-ben Október 6-tal gyűlt meg a készítők baja, most a matekkal. A 6. évad 29. adásában (26:40-től kezdve) a következő kérdést tették fel: Mennyi az átlaga 3,4 és 5 összegének?

A két játékos valahogyan bemondta a jó választ: 12. Amin aztán a celeb szereplők és a műsorvezető is mosolygott, hogy megint valami, amit nem tudnak a lányok.

Mert elsőre sokan rávágnák, hogy a helyes válasz a 4. De nézzük meg a kérdést: a kérdés az összeg átlaga. Az összeg egy szám, egy szám átlaga pedig önmaga.

A kérdést így gondolták: Mennyi az átlaga 3-nak, 4-nek és 5-nek?

Csak nem ezt a kérdést tették fel.

eszbontok

 

Miért így változtattak a Komáromi Napokon? Három nappal és egy színpaddal kevesebb zenei program

2019-ben az eddig megszokottaktól eltérően a Komáromi Napok zenei fesztiválja már nem május 1-jéig tartott, hanem április 28-án véget ért. Április 29-től május 1-jéig nem a Komáromi Napok jelenlegi helyszínén, a Jókai ligetben, hanem a Monostori Erődben, és csak jegyvásárlással láthatók további magyar zenekarok.

Aki most kint volt a Jókai ligetben, láthatta, hogy egy Komáromhoz méltó rendezvényhez az a helyszín kicsi, zsúfolt (most végre a gyermekprogramoknak is megfelelő helyszínt biztosítottak, és talán ezért már nem maradt hely a Borudvar-színpadnak).Tíz éve önkormányzati képviselőként azok közt voltam, akik támogatták, hogy a Komáromi Napok a Monostori Erődben legyen. Most az Erőd Feszttel városunk felkerült a fesztiváltérképre. Amit nem értek: miért nem lépték meg a szervezők, hogy a teljes Komáromi Napok ott legyen, miért nem merték bevállalni, hogy a Komáromi Napok része a fesztivál?

Persze a választ tudom: akkor ki kellett volna jelenteni, hogy bizonyos koncertek csak karszalaggal, belépővel látogathatók, hogy tulajdonképpen a rendezvény részben „fizetős”. Pedig az 1.500 forintos kedvezményes három napos belépő komáromiaknak jutányos ár ahhoz képest, hogy például a Volt Fesztiválra egy napijegy 15.000 forintba kerül.

Ez a megoldás azonban így nem jó!

Az egész fesztivált újra a Monostori Erődben kell tartani, május 1-jéig, és ennek szerves része lehetne egy Erőd Feszt. Mint ahogy a Mediawave is meg tudta oldani, hogy karszalaggal lehet belépni az ő területükre. Maradna május 1-jéig a teljes zenei program, és azon belül lenne egy kiemelt produkciókat felsorakoztató fesztivál.

De tudok még jobbat: miért nem kérdezzük meg a város lakóit, mit akarnak? Miért ne lehetne „párbeszéd” zárt ajtós döntések helyett?

2004_0501_143042AA2004-ben a Komáromi Napokon ünnepeltünk Magyarország EU-csatlakozását.

Komárom felszabadulása a német megszállás alól

Komárom 1944. március 28-án felszabadult a német megszállás alól. 74 éve történt.

A gyűlölet odáig juttatta Európát és Magyarországot, amit soha többet nem szeretnénk átélni.

Mégis, ma Magyarországon politikai nézetei miatt hazaárulózzák az embert, a romákat újra ellenségnek tekintik.

És ezt nem lehet azzal elintézni, hogy egy kisebbség csinálja ezt, mert ez ma az Orbán-kormány politikája. Amit 2009-ben elmondtam, ma is igaz – ám a Jobbik szélsőjobbos retorikája már a Fidesznél köszön vissza. A Newsweek Orbánt Mr Far Rightnak, Mr Szélsőjobbnak hívja. Nem véletlenül.

A beszédem szövegét lent olvashatja a videó alatt.

 

Tisztelt Emlékezők!

Ma emlékezni jöttünk ide. Emlékezni azokra az ártatlan emberekre, magyar állampolgárokra, akik a II. világháború, a Soah áldozatai lettek.

Talán nem is kell hangsúlyoznom, hogy ők elsősorban magyar állampolgárok voltak, és csak másodsorban zsidók, cigányok, értelmi- és testi fogyatékosok, homoszexuálisok. Emlékezni jöttünk azokra, akiket egy teljesen meghasonlott társadalom és politika abnormálisnak, alsóbbrendűnek titulált és ezért halálra ítélt.

A trianoni béke után az egyetlen cél a „történelmi igazságtalanság” orvoslása lett. Senki nem a Teleki által Versailles-ba vitt „vörös térképet” tartotta célnak, hanem csakis az „ősi” határokat tartotta elfogadhatónak. Vitatkozhatnánk arról, is, mi az, hogy ősi? Amikor eljutottunk odáig, hogy a magyarlakta területek nagy részét visszaszereztük, a közel húszéves agymosás hatása nem maradt el: irány a háború, mindent vissza! Az akkori miniszterelnök önkezével vetett véget életének az országgyűlés állásfoglalása után.

A húszas évektől megkezdődött a zsidók, majd a romák megkülönböztetése, jogainak csorbítása. Egyre többet lehetett tenni ellenük, nem volt határozott kiállás mellettük. Aki védte őket, aki fel merte emelni szavát, az nem volt a haza, a nemzet része. A hatalom mondta meg, ki magyar és ki nem.

A kusza ideológia, az élet minden területét átitató Nagy Magyarország-kultusz, a fokozódó gyűlölet következményei 1944. március 19., a német megszállás után csúcsosodtak ki.

Minden német várakozást felülmúlt a magyar csendőrség segédkezése a nemkívánatos személyek deportálásban. A Szálasi-kormány és a nyilaskeresztes-hungarista mozgalom tagjai okozták a komáromi erődökbe begyűjtött emberek vesztét. 1944. telének elején emberek fagytak meg tucatjával, s a tetemeket a latrinába dobták. Az Igmándi-erődbe munkaszolgálatosokat helyeztek, a Monostori-erődben előbb lengyel, szovjet, angol és francia foglyokat őriztek, majd ez lett a koncentrációs táborba szállítandók átmeneti szálláshelye. Innen, a Csillag-erődből vitték a közeli pályaudvarra az embereket, ahol vagonokba zsúfolták és a megsemmisítő táborokba szállították őket sokszor azzal a Magyarországon egyedülálló módszerrel, hogy már itt megkezdődött az emberek precíz osztályozása, kiválasztása. Volt időszak mikor- a komáromi rendőrkapitány jelentése alapján 6-7 ezer ember zsúfolódott össze a kazamatákban.

  1. decemberében felszámolták a fogolytábort, az utolsó transzportokat már gyalog indították el Németország felé. Nemcsak Pesten, itt is lőttek a Dunába az embereket – folyópartról, jégtáblákról, hídról…

Emlékeznünk kell. Meg kell tennünk mindent, hogy a múlt történései ne vesszenek a feledés homályába. A város megszabadult, felszabadult. Sokan mondják, hogy a családjuk élete keservesebb lett a szovjet csapatok bevonulása után. Való igaz, 1945 nagyban megváltoztatta a korábbi társadalmi viszonyokat. Az 1948 után történteknek is megvan a maga emléknapja. A második világháború befejezése mégsem emléknap. Hogy miért? Mert a rendszerváltozás előtt a mérleg kibillent az egyik irányba, utána a másikba, és most még nem tért vissza nyugalmi állapotba. Most még szűk körben emlékezünk. Reméljük, nemzetünk képes lesz nemsokára méltó módon emlékezni nemcsak erre a napra, hanem valamennyi nemzeti ünnepünkre is.

 

Tisztelt Emlékezők!

 

Az akkori őrületet elindító  Németországban ma arról vitatkoznak, hogy megfosszák-e Hitlert a német állampolgárságtól, s nem újratemetésén gondolkodnak. A holokauszt tagadása bűnnek minősül. Az állam igyekszik csírájában elfojtani minden olyan kezdeményezést, mely a fennálló rendszer megdöntésére irányul. Nem akarnak második Weimari Köztársaságot; nem akarják, hogy egy maréknyi ember egy újabb müncheni sörpuccsig eljusson; hogy félkatonai szervezetek masírozzanak az utcán. Nem akarják, hogy úgy értelmezhessék a szabadságot, hogy az kiterjed más szabadságának korlátozásához. Ha valaki emlékezni akar, emlékezhet. Nincs megszervezett füttykoncert, nincs tojásdobálás, nincsenek a múlt szörnyűségeit felidéző jelképek. És az állam gondoskodik arról, hogy mindenki tisztában legyen azzal, mi történt.

Ha egyszer elkezdődik egy kirekesztő, diszkriminatív folyamat, nem lehet tudni, hogy hol lesz a vége. A történelmi példa – és történelmi példák sora – sugallja: ne legyenek illúzióink. A mai kor emberének határozottan fel kell lépnie a kirekesztő, a másik ember jogait sértő kezdeményezések ellen.

Fel kell lépnünk akkor, amikor egy szélsőséges politikai erő a megerősödés  lehetőségét – már nem is burkoltan – a hazai romaság elleni uszításban látja. Fel kell lépnünk akkor, amikor vannak, akik zsidó embertársaikat újra a Dunába lőnék. Fel kell lépnünk akkor, amikor mások akarják megmondani, ki a magyar, ki tartozik a nemzethez és ki nem.

Gondoljunk a második világháború mártírjára, városunk akkori polgármesterére, Alapy Gáspárra és a zsidómentő tevékenységéért később boldoggá avatott Salkaházy Sárára! Ők „fajilag” tökéletesen megfeleltek az akkori hatalomnak, azonban fel mertek lépni az embertelenség ellen. Ők életükkel fizettek azért, mert igaz emberek voltak. Bírnánk-e szó nélkül, amint embertársainkat alázzák származásuk miatt? Biztosak lennénk-e abban, hogy demokratikus politikai nézeteink – akár európai liberális, szociáldemokrata vagy konzervatív – nem jelentenek egy szélsőséges erő szemében hazaárulást? Meg kell előznünk, hogy odáig jussunk, hogy választanunk kelljen aközött, hogy magyarok vagyunk-e vagy emberek. Mert magyar emberek vagyunk.

Martin Niemöller német protestáns lelkész mondta: “Először a zsidókért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok zsidó. Azután a kommunistákért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok kommunista. Azután a szakszervezetiekért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok szakszervezeti. Azután értem jöttek, és nem maradt senki, aki szólhatott volna.”

Tisztelt Egybegyűltek!

Ezen a helyszínen egyszerre emlékezünk romákra, zsidókra és keresztényekre – összességében magyarokra. Névtelen milliókra, akiknek életük utolsó pillanatait, az Abdánál életét vesztő költőóriás, Radnóti Miklós szavai adják vissza a legjobban.

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –
súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. –
Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Kérem Önöket, hogy főhajtással emlékezzünk a háború áldozataira, a szörnyűségekre és a szabadság visszanyerésére – és ne csak most! Akkor is, amikor olyan eseményekről hallunk, amely felboríthatja napjaink békéjét. Tudnunk kell, hogy rajtunk is múlik, hogy a történelem megismétli-e önmagát.

Köszönöm a figyelmet.

 

Üzenet (nemcsak) Alföldinek

2012. májusában a Demokratikus Koalíció nevében kibéreltük Komáromban az Arany 17. rendezvényközpontot Gyurcsány Ferenc látogatására. Az üzemeltető megbízottja a rendezvény előtt egy héttel, május 30-án telefonon közölte, hogy a város éppen az általunk használni kívánt időpontra, délután 5 órára tervez rendezvényt, és sajnos erre joga van. Rendezvényünk tervezett időpontjában megnéztük, milyen rendezvényt tart a város. „Zártkörű rendezvény miatt zárva” tábla fogadta az arra tévedőket – de bent jól láthatóan nem történt semmi.

Az üzenet világos volt: Csak a Fidesz, a többi pártnak csend!

Akkor még ott tartottak, hogy csak politikai ellenfeleikkel merték ezt tenni. Mára a rendszer kiépült. Alföldi Róbert politikamentes estjét nem tarthatja meg Zalaegerszegen március 22-én. Miután a művésszel leegyeztették az időpontot, jöttek rá, hogy a város 22-én pont ott, pont akkor akarja megünnepelni Március 15-ét. Nonszensz. Milyen önállósága van egy fideszes polgármesternek, ha leszól az országgyűlési képviselő, és csendben meghunyászkodik?

A 2018-as zalaegerszegi üzenet világos mindenki számára: Csak a Fideszesek, a többi embernek csend!

Ha bármely művész, híresség kiállna esetleg bármely ellenzéki erő mellett, tudja, mire számíthat: a megélhetése kerül veszélybe.

Ez a lemondás nem Alföldinek szólt. Mindenkinek.

Amikor Melegh Attila egy 2015-ös menekültekkel kapcsolatos nyilatkozatát fordította ki kampánycélra a Fidesz, tudósok sora állt ki mellette.

Várható-e ugyanez a művészvilágban?

Amikor az Észbontók okosabbak a műsorkészítőknél

Sokszor nézem elhűlve az Észbontókat a Viasat 3-on. Olyan, az általános műveltségre vonatkozó kérdésekre nem tudják a választ, amire szinte mindenki azt mondja: „Ilyen nincs”. hogy egyet kiemeljek: „A hány évből áll az évezred” kérdésre az egy évet felelték. A csapatoknak azt kell kitalálniuk, tudják-e a helyes választ az „Észbontók” vagy sem. Viszont múlt hét pénteken (November 17-én) furcsa dolog játszódott le: az Észbontók tudták a jó választ, amit viszont a műsor nem fogadott el.

Az adás ismétlés volt, és a hogyvolt.blog.hu-n is leírták, csak éppen a hibát nem.

„Miért nemzeti ünnep október 6-a?” – teszik fel a kérdést az „észbontó” lányoknak. Akik nem tudják, mi volt október 6-án, október 23-a rémlik nekik, Petőfivel… Majd bemondják: Nem is nemzeti ünnep október 6-a, mert október 23-a a nemzeti ünnep. Bővebben Amikor az Észbontók okosabbak a műsorkészítőknél

Beregi-est Kisbéren

Október 25-én, szerdán a Kisbéren, a Wass Albert Művelődési Központban “Pillanatképek” címmel tartott fórum házigazdája voltam.

Vendégünk volt Beregi Péter érdemes művész. Másfél órán keresztül szórakoztatott minket saját és a művészvilág történeteivel. Ezek közül választottam ki kettőt: egy Karinthy Frigyesről szólót és egy második világháború alatt játszódót.

Köszönjük a művésznek és a nézőknek!

Látogatók – a csehszlovák jövőből

Nyolc-tíz éves lehettem, mikor ez a sorozat ment a magyar televízióban. Könnyed szórakozás, közben mégis gondolkodtat, nevel.

“A 25. században, pontosabban a 2484. évben az emberek békében és szeretetben élnek, háborúk nélkül. A Fő Gondolkodó megjósolja, hogy a Földbe egy üstökös fog becsapódni, ezért négy embert visszaküld 1984-be, hogy megszerezzék a ez ekkor még csak 13 éves, későbbi Nobel-díjas tudós, Adam Bernau elveszett jegyzetfüzetét, amelyben a kontinensek, sőt egész bolygók eltolásának matematikai képlete található. A csapat (mely földmérőknek álcázva érkezik a 20. századba) Filip akadémikus vezénylete alatt áll össze, az időgépük egy 25. századi technikával erősen feltuningolt Lada Niva.” (wikipedia) Bővebben Látogatók – a csehszlovák jövőből

Támogasd a határon túli kultúrát – vegyél színházbérletet!

A határon túli magyarság megmaradásának záloga, hogy a határon túl is megmarad a magyar kultúra. Nem véletlenül háborodik fel mindenki, amikor az ukrán nyelvtörvényről hall. Megszűnő kisebbségi nyelvű oktatás, a nem ukrán színházi előadás kötelező feliratozása – olyan lépések, amik a többségi nemzet dominanciáját hirdetik, a szó nacionalista értelmében vett nemzetállamot akarják építeni (hogy tényleg ez van-e benne, kérdéses)

Bővebben Támogasd a határon túli kultúrát – vegyél színházbérletet!

helló szia, csaó folyik a taó (WNTS – Mészáros Lőrinc)

Egy-kettő, vétel folyik a vodka, jöhet a duplajéger

WNTS, jegyezd a nevet a trekken duplavével

nézd, hozzám tapad a pénz, neked meg marad a fapad

akkora stadion drónról kell nézni, ülök a trónon,

te meg csak keresed magad

tévé az újság a csarnok nézd, hol tartok,

 

Bővebben helló szia, csaó folyik a taó (WNTS – Mészáros Lőrinc)