Miért így változtattak a Komáromi Napokon? Három nappal és egy színpaddal kevesebb zenei program

2019-ben az eddig megszokottaktól eltérően a Komáromi Napok zenei fesztiválja már nem május 1-jéig tartott, hanem április 28-án véget ért. Április 29-től május 1-jéig nem a Komáromi Napok jelenlegi helyszínén, a Jókai ligetben, hanem a Monostori Erődben, és csak jegyvásárlással láthatók további magyar zenekarok.

Aki most kint volt a Jókai ligetben, láthatta, hogy egy Komáromhoz méltó rendezvényhez az a helyszín kicsi, zsúfolt (most végre a gyermekprogramoknak is megfelelő helyszínt biztosítottak, és talán ezért már nem maradt hely a Borudvar-színpadnak).Tíz éve önkormányzati képviselőként azok közt voltam, akik támogatták, hogy a Komáromi Napok a Monostori Erődben legyen. Most az Erőd Feszttel városunk felkerült a fesztiváltérképre. Amit nem értek: miért nem lépték meg a szervezők, hogy a teljes Komáromi Napok ott legyen, miért nem merték bevállalni, hogy a Komáromi Napok része a fesztivál?

Persze a választ tudom: akkor ki kellett volna jelenteni, hogy bizonyos koncertek csak karszalaggal, belépővel látogathatók, hogy tulajdonképpen a rendezvény részben „fizetős”. Pedig az 1.500 forintos kedvezményes három napos belépő komáromiaknak jutányos ár ahhoz képest, hogy például a Volt Fesztiválra egy napijegy 15.000 forintba kerül.

Ez a megoldás azonban így nem jó!

Az egész fesztivált újra a Monostori Erődben kell tartani, május 1-jéig, és ennek szerves része lehetne egy Erőd Feszt. Mint ahogy a Mediawave is meg tudta oldani, hogy karszalaggal lehet belépni az ő területükre. Maradna május 1-jéig a teljes zenei program, és azon belül lenne egy kiemelt produkciókat felsorakoztató fesztivál.

De tudok még jobbat: miért nem kérdezzük meg a város lakóit, mit akarnak? Miért ne lehetne „párbeszéd” zárt ajtós döntések helyett?

2004_0501_143042AA2004-ben a Komáromi Napokon ünnepeltünk Magyarország EU-csatlakozását.

Így építsd le Orbán rendszerét!

Tüntetéseken innen és túl. Amellett, hogy kiállunk a demokráciát ért támadás ellen, el kell kezdeni kis lépésekkel lebontani a rendszert. Mindenki hozzá tud járulni ahhoz, hogy minél hamarabb vége legyen. Több apró lépéssel, amik összeadva jelentősen gyengíthetik a rendszert.

A deáki passzív ellenállás a XXI. században röviden: ne „fogyassz” olyan terméket, szolgáltatást, ami a NER és a NER-ből élők fennmaradását segíti elő!

Orbán strómanjai tartják el a propagandagépezetet (igaz, kevésbé piaci alapon, inkább állami pénzekkel kitömve), de erősen megvetették lábukat a gazdaságban, így sok esetben őket gazdagítod mikor vásárolsz – miközben a hátszéllel nem rendelkező vállalkozások mennek csődbe. Legyél tudatos, legyél aktív, bátoríts erre másokat is! Bővebben Így építsd le Orbán rendszerét!

Maslow piramisa és a magyar választás

Sok magyarnak fontos, hogy az Európai Unió tagjai legyünk.

Sok magyar érzi igazságtalannak, hogy szavazhatnak a határon túli magyarok, magyar nyugdíjat kapnak ukránok.

Sok magyar undorodik a korrupciótól, tapasztalja szomorúan Orbán köreinek gazdagodását.

Sok magyar látja reménytelennek, hogy normálisan ellássák a kórházban.

Sok magyar fél attól, hogy gyermeke elhagyja majd az országot, azért is, mert itthon nem kap megfelelő oktatást.

Sok magyar tudja, nem lesz elég a nyugdíja.

Viszont: ennél sokkal több magyart mindez nem érdekli, ha arról van szó, hogy másnap migráns hordák hada lepi el az országot, és erőszakolja meg az asszonyokat, veri meg az embereket, bűnözi végig a Kárpát-medencét.

És amit Maslow motivációs piramisa bemutat, igaznak bizonyult 2018. április 8-án Magyarországon. Amíg egy alacsonyabb szintű szükségletem nincs kielégítve, addig az érdekel, nem pedig egy magasabb szintű szükséglet. Hiába tüntetett velünk valaki a kórházakért, ha mindenhol azt hallotta, hogy Magyarország megszűnik a migránsok miatt már a választás másnapján, ha nem Orbán nyer – leszavaz a Fideszre. Hogy 10 év múlva nincsen nyugdíjam? Hogy szétlopják az országot, ami miatt 5 év múlva bedől a gazdaság? Mindez nem érdekes, ha másnap már nem is élünk…

Amíg az ellenzék túllépett a Biztonsági szükségleteken (hiszen EU és NATO tagok vagyunk, az élet minőségével kellene foglalkozni, nem riogatni), addig a Fidesz nem. És nyertek.

Nem vagyok akkora szakértője a Maslow piramisnak, megpróbáltam a kulcstémákat a megfelelő sorhoz állítani, lehet vele vitatkozni, de azzal nem, hogy a migráns téma hatott a témák közül „leglentebbre”.

Hogyan lehet ezellen védekezni?

Kósa Lajos már bejelentette: a migráns téma marad. Tudatosítani kellene, hogy nincs veszély vagy…

  • ugyanannak a szükségleti szintnek bemutatni más veszélyeit: bárkit elvihet egy fekete autó, aki rosszat szól a Fideszre, és a családja nem fogja többet látni
  • lemenni a legalsó szintre, és még primitívebb üzeneteket gyártani, például: betiltja a Fidesz a csak örömszerzésre szolgáló szexet, mert aki nem gyereket akar csinálni, az ne szeretkezzen. Lehetne a jelszó: Szabad szexet!

Beleborzongok, mi vár még erre az országra “hála” Orbánnak.

Komárom felszabadulása a német megszállás alól

Komárom 1944. március 28-án felszabadult a német megszállás alól. 74 éve történt.

A gyűlölet odáig juttatta Európát és Magyarországot, amit soha többet nem szeretnénk átélni.

Mégis, ma Magyarországon politikai nézetei miatt hazaárulózzák az embert, a romákat újra ellenségnek tekintik.

És ezt nem lehet azzal elintézni, hogy egy kisebbség csinálja ezt, mert ez ma az Orbán-kormány politikája. Amit 2009-ben elmondtam, ma is igaz – ám a Jobbik szélsőjobbos retorikája már a Fidesznél köszön vissza. A Newsweek Orbánt Mr Far Rightnak, Mr Szélsőjobbnak hívja. Nem véletlenül.

A beszédem szövegét lent olvashatja a videó alatt.

 

Tisztelt Emlékezők!

Ma emlékezni jöttünk ide. Emlékezni azokra az ártatlan emberekre, magyar állampolgárokra, akik a II. világháború, a Soah áldozatai lettek.

Talán nem is kell hangsúlyoznom, hogy ők elsősorban magyar állampolgárok voltak, és csak másodsorban zsidók, cigányok, értelmi- és testi fogyatékosok, homoszexuálisok. Emlékezni jöttünk azokra, akiket egy teljesen meghasonlott társadalom és politika abnormálisnak, alsóbbrendűnek titulált és ezért halálra ítélt.

A trianoni béke után az egyetlen cél a „történelmi igazságtalanság” orvoslása lett. Senki nem a Teleki által Versailles-ba vitt „vörös térképet” tartotta célnak, hanem csakis az „ősi” határokat tartotta elfogadhatónak. Vitatkozhatnánk arról, is, mi az, hogy ősi? Amikor eljutottunk odáig, hogy a magyarlakta területek nagy részét visszaszereztük, a közel húszéves agymosás hatása nem maradt el: irány a háború, mindent vissza! Az akkori miniszterelnök önkezével vetett véget életének az országgyűlés állásfoglalása után.

A húszas évektől megkezdődött a zsidók, majd a romák megkülönböztetése, jogainak csorbítása. Egyre többet lehetett tenni ellenük, nem volt határozott kiállás mellettük. Aki védte őket, aki fel merte emelni szavát, az nem volt a haza, a nemzet része. A hatalom mondta meg, ki magyar és ki nem.

A kusza ideológia, az élet minden területét átitató Nagy Magyarország-kultusz, a fokozódó gyűlölet következményei 1944. március 19., a német megszállás után csúcsosodtak ki.

Minden német várakozást felülmúlt a magyar csendőrség segédkezése a nemkívánatos személyek deportálásban. A Szálasi-kormány és a nyilaskeresztes-hungarista mozgalom tagjai okozták a komáromi erődökbe begyűjtött emberek vesztét. 1944. telének elején emberek fagytak meg tucatjával, s a tetemeket a latrinába dobták. Az Igmándi-erődbe munkaszolgálatosokat helyeztek, a Monostori-erődben előbb lengyel, szovjet, angol és francia foglyokat őriztek, majd ez lett a koncentrációs táborba szállítandók átmeneti szálláshelye. Innen, a Csillag-erődből vitték a közeli pályaudvarra az embereket, ahol vagonokba zsúfolták és a megsemmisítő táborokba szállították őket sokszor azzal a Magyarországon egyedülálló módszerrel, hogy már itt megkezdődött az emberek precíz osztályozása, kiválasztása. Volt időszak mikor- a komáromi rendőrkapitány jelentése alapján 6-7 ezer ember zsúfolódott össze a kazamatákban.

  1. decemberében felszámolták a fogolytábort, az utolsó transzportokat már gyalog indították el Németország felé. Nemcsak Pesten, itt is lőttek a Dunába az embereket – folyópartról, jégtáblákról, hídról…

Emlékeznünk kell. Meg kell tennünk mindent, hogy a múlt történései ne vesszenek a feledés homályába. A város megszabadult, felszabadult. Sokan mondják, hogy a családjuk élete keservesebb lett a szovjet csapatok bevonulása után. Való igaz, 1945 nagyban megváltoztatta a korábbi társadalmi viszonyokat. Az 1948 után történteknek is megvan a maga emléknapja. A második világháború befejezése mégsem emléknap. Hogy miért? Mert a rendszerváltozás előtt a mérleg kibillent az egyik irányba, utána a másikba, és most még nem tért vissza nyugalmi állapotba. Most még szűk körben emlékezünk. Reméljük, nemzetünk képes lesz nemsokára méltó módon emlékezni nemcsak erre a napra, hanem valamennyi nemzeti ünnepünkre is.

 

Tisztelt Emlékezők!

 

Az akkori őrületet elindító  Németországban ma arról vitatkoznak, hogy megfosszák-e Hitlert a német állampolgárságtól, s nem újratemetésén gondolkodnak. A holokauszt tagadása bűnnek minősül. Az állam igyekszik csírájában elfojtani minden olyan kezdeményezést, mely a fennálló rendszer megdöntésére irányul. Nem akarnak második Weimari Köztársaságot; nem akarják, hogy egy maréknyi ember egy újabb müncheni sörpuccsig eljusson; hogy félkatonai szervezetek masírozzanak az utcán. Nem akarják, hogy úgy értelmezhessék a szabadságot, hogy az kiterjed más szabadságának korlátozásához. Ha valaki emlékezni akar, emlékezhet. Nincs megszervezett füttykoncert, nincs tojásdobálás, nincsenek a múlt szörnyűségeit felidéző jelképek. És az állam gondoskodik arról, hogy mindenki tisztában legyen azzal, mi történt.

Ha egyszer elkezdődik egy kirekesztő, diszkriminatív folyamat, nem lehet tudni, hogy hol lesz a vége. A történelmi példa – és történelmi példák sora – sugallja: ne legyenek illúzióink. A mai kor emberének határozottan fel kell lépnie a kirekesztő, a másik ember jogait sértő kezdeményezések ellen.

Fel kell lépnünk akkor, amikor egy szélsőséges politikai erő a megerősödés  lehetőségét – már nem is burkoltan – a hazai romaság elleni uszításban látja. Fel kell lépnünk akkor, amikor vannak, akik zsidó embertársaikat újra a Dunába lőnék. Fel kell lépnünk akkor, amikor mások akarják megmondani, ki a magyar, ki tartozik a nemzethez és ki nem.

Gondoljunk a második világháború mártírjára, városunk akkori polgármesterére, Alapy Gáspárra és a zsidómentő tevékenységéért később boldoggá avatott Salkaházy Sárára! Ők „fajilag” tökéletesen megfeleltek az akkori hatalomnak, azonban fel mertek lépni az embertelenség ellen. Ők életükkel fizettek azért, mert igaz emberek voltak. Bírnánk-e szó nélkül, amint embertársainkat alázzák származásuk miatt? Biztosak lennénk-e abban, hogy demokratikus politikai nézeteink – akár európai liberális, szociáldemokrata vagy konzervatív – nem jelentenek egy szélsőséges erő szemében hazaárulást? Meg kell előznünk, hogy odáig jussunk, hogy választanunk kelljen aközött, hogy magyarok vagyunk-e vagy emberek. Mert magyar emberek vagyunk.

Martin Niemöller német protestáns lelkész mondta: “Először a zsidókért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok zsidó. Azután a kommunistákért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok kommunista. Azután a szakszervezetiekért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok szakszervezeti. Azután értem jöttek, és nem maradt senki, aki szólhatott volna.”

Tisztelt Egybegyűltek!

Ezen a helyszínen egyszerre emlékezünk romákra, zsidókra és keresztényekre – összességében magyarokra. Névtelen milliókra, akiknek életük utolsó pillanatait, az Abdánál életét vesztő költőóriás, Radnóti Miklós szavai adják vissza a legjobban.

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –
súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. –
Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Kérem Önöket, hogy főhajtással emlékezzünk a háború áldozataira, a szörnyűségekre és a szabadság visszanyerésére – és ne csak most! Akkor is, amikor olyan eseményekről hallunk, amely felboríthatja napjaink békéjét. Tudnunk kell, hogy rajtunk is múlik, hogy a történelem megismétli-e önmagát.

Köszönöm a figyelmet.

 

Kommunistázás és migránsozás a komáromi március 15-i ünnepségen

Soha nem volt még ilyen átpolitizált március 15-i megemlékezés Komáromban.
Ez az az ünnep, amire mi, komáromiak a legbüszkébbek vagyunk. Ezért is fáj az, hogy alig esett szó a városról, egy olyan műsort láttunk, amit az országban bárhol elő lehetett volna adni. Ráadásul a megnyitó ünnepi beszéd előadója, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Czunyiné dr. Bertalan Judit meg sem várta magát a megemlékezést: beszéde után angolosan távozott – megsértve ezzel a komáromiak érzéseit.

Mert mi büszkék vagyunk. Nemcsak azért, mert 1848-ban a komáromi polgárok a forradalom mellé álltak, nemcsak azért, mert fontos csatákat vívtak itt. Leginkább azért, mert a várat a világosi fegyverletétel után majdnem két hónapig még tartották, és menlevéllel szabadult minden védő. Ez Komárom történelmének legdicsőbb fejezete.

Nem tudom, ki mit vár egy ilyen megemlékezéstől, de nálam egy komáromi március 15. a következőképp teljes:

– Komárom történelmi múltjára is visszatekintő ünnepi beszéd,

– a forradalmat bemutató, politikától mentes műsor (általában középiskolai diákok előadásában),

– minőségi népzenei és néptánc-bemutató.

Idén, 2018-ban csak a harmadik valósult meg: a Garabonciás Táncegyüttes és Horsa István zenekarának előadása idén is remek volt. A többi?

Bővebben Kommunistázás és migránsozás a komáromi március 15-i ünnepségen

Üzenet (nemcsak) Alföldinek

2012. májusában a Demokratikus Koalíció nevében kibéreltük Komáromban az Arany 17. rendezvényközpontot Gyurcsány Ferenc látogatására. Az üzemeltető megbízottja a rendezvény előtt egy héttel, május 30-án telefonon közölte, hogy a város éppen az általunk használni kívánt időpontra, délután 5 órára tervez rendezvényt, és sajnos erre joga van. Rendezvényünk tervezett időpontjában megnéztük, milyen rendezvényt tart a város. „Zártkörű rendezvény miatt zárva” tábla fogadta az arra tévedőket – de bent jól láthatóan nem történt semmi.

Az üzenet világos volt: Csak a Fidesz, a többi pártnak csend!

Akkor még ott tartottak, hogy csak politikai ellenfeleikkel merték ezt tenni. Mára a rendszer kiépült. Alföldi Róbert politikamentes estjét nem tarthatja meg Zalaegerszegen március 22-én. Miután a művésszel leegyeztették az időpontot, jöttek rá, hogy a város 22-én pont ott, pont akkor akarja megünnepelni Március 15-ét. Nonszensz. Milyen önállósága van egy fideszes polgármesternek, ha leszól az országgyűlési képviselő, és csendben meghunyászkodik?

A 2018-as zalaegerszegi üzenet világos mindenki számára: Csak a Fideszesek, a többi embernek csend!

Ha bármely művész, híresség kiállna esetleg bármely ellenzéki erő mellett, tudja, mire számíthat: a megélhetése kerül veszélybe.

Ez a lemondás nem Alföldinek szólt. Mindenkinek.

Amikor Melegh Attila egy 2015-ös menekültekkel kapcsolatos nyilatkozatát fordította ki kampánycélra a Fidesz, tudósok sora állt ki mellette.

Várható-e ugyanez a művészvilágban?

Mi van veled, Selye János kórház?

Képzeld el, hogy te vagy Komárom város polgármestere, és egyben bent ülsz a Parlamentben, ahol a te pártod van kormányon. Megtudod, hogy meg akarják szüntetni az aktív kórházi osztályokat a komáromi Selye János Kórházban. Mit teszel?

A, Rögtön bekéred a szükséges háttéranyagokat, egyeztetsz a szakmával. Érvrendszert dolgozol ki arra, miért van szükség a kórházra. Dolgozol a háttérben. Elmész a körház megmentéséért szervezett tüntetésre, tulajdonképpen kormányod döntése elleni kiállásként. Kiállsz a miniszterelnökkel szemben. Eléred célod: megmarad a Szülészet-Nőgyógyászat, a Sebészet, a Belgyógyászat és a Gyermekgyógyászat.

B, Elfogadod a kormány utasítását. Kommunikációs tervet találsz ki arra, mit mondj a város lakóinak. A szervezett tüntetésen nem veszel részt. Csendben maradsz, és alpolgármesterednek adod ki, hogy beszéljen helyetted arról, hogy az aktív osztályok megszüntetése tulajdonképpen egy „kistérségi mintaprojekt”. Bővebben Mi van veled, Selye János kórház?

Egy ember – egy szavazat, avagy a határon túli magyarok szavazati jogáról másképp

Több megközelítése lehet annak, hogy azok, akik soha nem éltek Magyarországon és kettős állampolgárok, ne szavazhassanak a magyar országgyűlési választáson. A legnépszerűbb érvelés, hogy nem viselik szavazati joguk következményét.

Egy másik aspektust említenék: Minden ember egyenlő. Minden ember ugyanannyira szólhat bele a politikába, a világ dolgaiba, mint bármely más ember társa – erről szól az egyenlő és általános választójog. Ezzel megy szembe, ha bárki két országban is szavazhat.

A mai magyar országgyűlési választáson pártot és egyéni jelöltet választunk, ebből áll össze a szavazatunk, azaz egy „egységnyi” szavazat. Minden ország a saját rendszere alapján dönt arról, hogy mi nála az „egység”. Lehet, hogy mindössze egy helyre kell húzni az ikszet, tisztán listás rendszernél, lehet, hogy akár öt jelöltre is szavazhatok – de ez mind kiad egy „egységnyi” szavazatot.

És ehhez képest jön pluszba a kettős állampolgárok szavazata. Nem csak a határon túli magyaroké, hanem minden kettős állampolgáré. Nem csak a magyar választásán, hanem minden olyan országban, amelyik engedélyezi a kettős állampolgárságot és az ahhoz kapcsolódó szavazati jogot.

A kettős állampolgároknak ugyanis (ha a Magyarországra átszavazókat vesszük figyelembe) kb. 1,3 „egységnyi” szavazata van. Tehát 30%-kal többel szól bele a világ történéseibe, mint mások. Leszavaz egy egységnyit például Ausztriában, és lead egy kb. 30%-nyi szavazatnak megfelelő szavazatot a magyar pártlistára.

És innentől kezdve már nincs egyenlőség, vannak, akik egyenlőbbek az egyenlőknél – akkor is, ha ezt nem maguk akarták így, hanem a nacionalista politika tette őket azzá.

Beregi-est Kisbéren

Október 25-én, szerdán a Kisbéren, a Wass Albert Művelődési Központban “Pillanatképek” címmel tartott fórum házigazdája voltam.

Vendégünk volt Beregi Péter érdemes művész. Másfél órán keresztül szórakoztatott minket saját és a művészvilág történeteivel. Ezek közül választottam ki kettőt: egy Karinthy Frigyesről szólót és egy második világháború alatt játszódót.

Köszönjük a művésznek és a nézőknek!

Saját javaslata ellen szavazott a fideszes megyei közgyűlési elnök

Avagy amikor beint a megyének és Komáromnak a Fidesz…

Politikai döntést hozott a fideszes többség, mikor nem engedte, hogy a kedvenc Majki Népfőiskolai Társaság mellett a komáromi Élettér Egyesület is eredményesen pályázhasson.

Október 26-án rendkívüli testületi ülést tartott a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés. A nyilvános rész egyetlen napirendi pontja a Civil Információs Centrum pályázathoz adható megyei hozzájárulás kérdése volt.

Két pályázó volt: a Majki Népfőiskolai Társaság és az Élettér Egyesület. A komáromi székhelyű Élettér Egyesület vezetése a két komáromi illetőségű képviselőt, Turi Bálint fideszes alpolgármestert és engem keresett meg azzal, hogy támogassuk indulásukat.

Mikor megérkeztem a közgyűlésre, örömmel láttam, hogy tárgyalni fogunk az Élettérről is. Egyenesen megnyugodtam, mikor láttam az előterjesztő javaslatát: támogassuk ezt a pályázót is. Az előterjesztő Popovics György, a megyei közgyűlés fideszes elnöke volt. És jött a hideg zuhany: egyetlen megyei fideszes képviselő sem szavazta meg a támogatást!

Bővebben Saját javaslata ellen szavazott a fideszes megyei közgyűlési elnök

Hogy ér össze Mészáros Lőrinc meggazdagodása Orbánnal?

Mészáros Lőrinc egy év alatt meghatszorozta vagyonát! 100 milliárd forinttal, 120 milliárdra nőtt a vagyona, így a 31. helyről az 5. helyre ugrott a leggazdagabb magyarok listáján. Semmi közünk nem lenne ehhez a hírhez, ha vállalkozóként minden állami támogatás nélkül érte volna ezt, ha feltalálta volna az új Facebookot…Viszont minden jel arra utal, hogy ez valójában nem az ő vagyona – hanem Orbán Viktoré.

Nem újkeletű a hír, talán azért nem foglalkozunk vele eleget, mert Valentin-nap jelentette meg a 444: A Mészáros-birodalom cége rendezte az Orbán-rokonok tartozását. A Hír TV közérdekű adatigénylése során derült ki, a Mészáros Lőrinchez kapcsolható Hórusz Faktorház fizette ki az Orbán-rokonok 3,2 milliárdos tartozását.

Jótékonykodás? Ugyan már. A vagyon igazi tulajdonosának utasítása. Nem tudjuk, mekkora hányaddal rendelkezik a valóságban ő maga, és mekkora hányad valós tulajdonosa a miniszterelnök, Orbán Viktor? Bővebben Hogy ér össze Mészáros Lőrinc meggazdagodása Orbánnal?